Légi csapások Indiából – Milyen válaszra számíthatunk Pakisztántól? Négy kulcskérdés
Indiai és pakisztáni viszonyok az utóbbi időben drámai fordulatot vettek, miután India éjjel végrehajtott légitámadásokat és rakétacsapásokat indított kilenc helyszín ellen Pakisztánban és a Pakisztán által ellenőrzött Kasmírban. Az indiai kormány közlése szerint a célpontokat „megbízható hírszerzési információk” alapján választották ki, és a támadások mindössze 25 percen át zajlottak, hajnali egy óra öt perctől egy óra harminc percig indiai idő szerint. A robbanások hangját sokan hallották a környező településeken, ami pánikot okozott a lakosság körében.
Pakisztán másképp értékelte a helyzetet, kijelentve, hogy csupán hat helyszínt értek támadások, és azt állították, hogy öt indiai vadászgépet és egy drónt is lelőttek, amit India nem erősített meg. Islamabad szerint az indiai légicsapások és tüzérségi támadások következtében 26 ember vesztette életét, 46-an megsebesültek a tényleges határvonal, a Line of Control (LoC) mentén. Ezzel szemben India arról tájékoztatott, hogy tíz civilt öltek meg pakisztáni tüzérségi támadások a de facto határukon.
Ez a drámai eszkaláció a múlt hónapban történt halálos merényletet követően érkezett, amely turistákat célzott meg Pahalgamban, az indiai-adminisztrálta Kasmírban. Az indiai kormány szerint világos bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek összekapcsolják a Pakisztánból származó terroristákat és külső szereplőket a merénylettel, amit Pakisztán határozottan tagad. Islamabad azt is hangsúlyozta, hogy India nem szolgáltatott bizonyítékot állításainak alátámasztására.
A helyzet különösen aggasztó, mivel a múltban, 2016-ban, és 2019-ben is hasonló légicsapásokra került sor, miután indiai katonák haltak meg merényletek következtében. Az indiai hadsereg ezúttal három jelentős pakisztáni militáns csoport infrastruktúráját célozta meg, így a Lashkar-e-Taiba, a Jaish-e-Mohammed és a Hizbul Mujahideen táborait. Az indiai szóvivő szerint a támadások között voltak olyan helyszínek, amelyek csak 6-18 kilométerre találhatók a határtól, de a legmélyebben a Jaish-e-Mohammed központját támadták, amely Bahawalpurban, 100 kilométerre fekszik Pakisztán belsejében.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a Pakisztán válasza elkerülhetetlennek tűnik, és a diplomáciai tárgyalások játéktérbe lépése elengedhetetlen lesz. Egyes elemzők úgy vélik, hogy a pakisztáni hadsereg válaszlépései valószínűleg a következő napokban megtörténnek, és ezek akár határokon átnyúló műveleteket is magukban foglalhatnak. A két ország közötti feszültség fokozódása a legnagyobb kockázatot jelenti, amely a legújabb India-Pakisztán krizis formájában nyilvánul meg.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindkét ország hadereje azonnali lépésekre kényszerül, a tűzharcok és a légitámadások megakadályozása érdekében. India a fő határátkelőt leállította, vízkiosztási szerződéseket felfüggesztett, diplomáciai képviselőket kiutasított, és a pakisztáni állampolgárok vízumait is felfüggesztette. Pakisztán válaszul szintén felfüggesztette a 1972-es békeszerződést, és különböző megtorló intézkedéseket hozott.
A jövőbeli diplomáciai lépések kulcsfontosságúak lesznek, hogy a két ország elkerülje a további eszkalációt. Szakértők hangsúlyozzák, hogy a helyzet gyorsan változhat, és ha a közvélemény Pakisztánban a háborús retorika felé mozdul el, az további nyomást gyakorolhat a hadseregre, hogy aktívabb fellépést tanúsítson. Az indiai kormány viszont próbálja fenntartani a feszültség csökkentésére irányuló diplomáciai csatornákat, amelyeket a múltban már sikeresen alkalmaztak.
A helyzet rendkívül bonyolult, és a következmények messze túlmutathatnak a két ország határain. Az indiai hadsereg és a pakisztáni hadsereg közötti feszültségek nemcsak a regionális stabilitást fenyegetik, hanem a globális biztonsági helyzetre is hatással lehetnek. A nemzetközi közösség figyelmét is felkeltette a helyzet, és mindenki abban reménykedik, hogy a felek képesek lesznek a diplomáciai megoldásokra, elkerülve a további erőszakot és a konfliktust.
Ezeket is érdemes megnézni
Nincs béke: Ukrajna katonái és civilei a orosz tűzszünetről
Az Apple szerint az Egyesült Államokba szánt iPhone-ok többsége már nem Kínában készül
