Hongkongi pro-kínai informátor: Több tucat embert jelentettem fel a rendőrségen

Hongkongban a közelmúltban egyre több olyan esetet tapasztalunk, amikor a helyi lakosok közvetlenül a hatóságokhoz fordulnak, hogy bejelentéseket tegyenek a nemzeti biztonsági törvény (NSL) megsértéséről. Az események hátterében álló indítékok és az új törvények következményei rendkívül aggasztóak, különösen a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás terén. A hírek szerint egy férfi, Innes Tang, aki korábban bankár volt, számos hongkongi lakost jelentett fel a rendőrségen, mivel úgy véli, hogy cselekedeteik sértik a nemzeti biztonsági törvényt. Tang elmondta, hogy közösségi médiából gyűjtött adatokat felhasználva, amelyekben véleményformáló vagy politikai tevékenységre utaló jeleket lát, jelentéseket készít a hatóságok számára.

A brit fennhatóság alatt álló Hongkong 28 évvel ezelőtt került vissza Kínához, és nemzetközi szerződések garantálták a város jogait és szabadságait 50 évre. Azonban a 2019-es pro-demokratikus tüntetések után, Kína által bevezetett NSL súlyosan korlátozza a szólásszabadságot és a sajtószabadságot, új informáló kultúrát teremtve. A törvény kriminalizálja az olyan cselekedeteket, amelyek „szakítást” vagy „aláásást” jelentenek a kormány hatalmával szemben, illetve együttműködést külföldi erőkkel. Emellett az úgynevezett 23. cikkely, amelyet tavaly szavaztak meg, tovább szigorította a szabályozásokat.

A helyi hatóságok, mint például a rendőrség, szintén létrehoztak egy nemzeti biztonsági forródrótot, amelyen már közel 890 ezer bejelentést kaptak 2020 novembere óta. Tang és önkéntesei a közösségi médiában felfedezett aktivitásokat, illetve kommenteket figyelnek, és úgy érzik, hogy a jelentések hasznosak, hiszen több esetben is indult nyomozás a bejelentett ügyek alapján. Az NSL 2020-as bevezetése óta több mint 300 ember került letartóztatásra, és sok hongkongi már végleg elhagyta a várost, hogy elkerülje a jogi következményeket.

A Hongkongban élők közül sokan úgy vélik, hogy a tömegtüntetések és demonstrációk régóta fennálló hagyományok, és egyike a legfontosabb módoknak, hogy a közvéleményt kifejezzék egy olyan városban, ahol jelenleg nincs teljesen demokratikusan megválasztott vezetés. Kenneth Chan, politikai tudós, aki évtizedek óta részt vesz a pro-demokratikus mozgalomban, úgy véli, hogy Hongkong már nem a tüntetések városa, és ez komoly kérdéseket vet fel a jövőjéről. Chan megjegyzi, hogy a patriotizmus nem feltétlenül negatív dolog, de fontosnak tartja, hogy a polgárok kritikusan viszonyuljanak a kormányzati intézkedésekhez.

A 2021-es választási reform, amely kimondta, hogy csak azok a „patrióták” tölthetnek be fontos kormányzati pozíciókat, akik megesküsznek a Kínai Kommunista Pártra, még tovább nehezítette a demokratikus folyamatokat. E reform következményeként a képviselőtestület működése súlyosan korlátozottá vált, és sokan úgy érzik, hogy a jelenlegi vezetés nem képviseli a hongkongiak érdekeit.

Innes Tang elmondása szerint ő egy olyan közösségért küzd, amely nem támogatja a függetlenséget Kínától, és a korábbi zavargások után igyekszik visszaállítani a „társadalmi egyensúlyt”. Jelenlegi tevékenységei közé tartozik, hogy nemcsak a helyi közösséget képviseli, hanem nemzetközi szinten is aktív szerepet vállal, például Genfben, ahol a Kínai nézőpontot képviseli az emberi jogokkal és Hongkonggal kapcsolatos kérdésekben.

A helyzet komolyságát fokozza, hogy a hongkongi kormány hivatalosan is hangsúlyozza a nemzeti biztonság védelmét, és azt állítja, hogy a törvények csupán egy elenyésző kisebbség ellen irányulnak, akik veszélyt jelentenek a közbiztonságra. Azonban az emberek félelme és öncenzúrája, amely a törvények betartása miatt terjed, komoly társadalmi feszültségeket gerjeszt. A jövő Hongkong számára bizonytalan, és sokan úgy érzik, hogy a demokratikus értékek védelme egyre nehezebb feladattá válik.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c87p97w72exo