Anyukám mindig azt mondta, hogy néma gyereknek az anyja se érti a szavát. Ezzel bíztatott minket arra, hogy mondjuk el, mit szeretnénk. Ez persze nem jelentette azt, hogy egyetértett vele vagy megengedte, amit kérünk, de legalább lehetett róla beszélni. A párkapcsolatokban is gyakran előfordul, hogy nem mondjuk el, hogy mi bánt minket vagy mire vágyunk. Annak ellenére, hogy az ilyen kapcsolatokban nincsenek gyakori heves viták a benne élők még érezhetik rosszul magukat. Lehet, hogy nem merjük kifejezni az igényeinket vagy nem tudjuk vagy nem akarjuk.
De miért ne akarnánk?
Miért ne akarnánk? Mondjuk azért, mert azt gondolja, hogy ezzel megszegünk egy fogadalmat, hogy mi mindenben összetartunk. Ha kifejeznék azt, hogy a másik viselkedése nem tetszik nekünk, akkor mi lesz azzal, hogy mi egyek vagyunk. A békesség megtartása érdekében, fogunkat összeszorítva inkább tűrünk. A másik félben ilyenkor több dolog is megszülethet. Gondolhatja azt, hogy minden a legnagyobb rendben van. Érezheti, hogy feszültség van a levegőben és lehet, hogy próbálja kideríteni az okát. Ha válaszként azt kapja, amit mi az anyukánknak mondtunk iskolás korunkban arra a kérdésére, hogy mi volt az iskolában, vagyis azt, hogy semmi, akkor nem segítettük a helyzet megoldását. Ha ekkor a kérdező fél nyugodtan hatra dől, hogy minden szuper, akkor is járhat tévúton. A túlzott alkalmazkodásunk oda vezethet, hogy betelik a pohár és vulkánként kitörünk egy, a másik számára értelmezhetetlen vagy apró dolog miatt. Ha megtanuljuk képviselni az érdekeinket úgy, hogy a másik fél érdekei is érvényesülhessenek, akkor egy olyan kapcsolatot építünk, amelyben jól érezhetjük magunkat.
Az is előfordul, hogy a párunk mondja, hogy mit szeretne, de mi teljesen mást értünk meg belőle, mint amit ő közölni akart. A terápiás üléseken néha arra kérem a klienseimet, hogy mielőtt válaszolnak a párjuknak, előtte ismételjék el, hogy mit hallottak tőle. Azt tapasztaljuk ilyenkor, hogy megszűnik a felek között a veszekedés és a vita. Lassúbbá és barátságosabbá válik a beszélgetés. Ahhoz, hogy meg tudjuk ismételni, mit mondott a másik, figyelnünk kell rá. Néha csak ennyit tehetünk a másikért, hogy teljes figyelmünket adjuk neki. Ez nem is olyan kevés. Tegyél egy próbát!
Szerző: toldibea.com