Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja

Ha Donald Trump nevét említjük a kínai nagykereskedelmi piacokon és vásárokon, sokan csak egy halkan kuncogó visszhangot hallanak. Az Egyesült Államok elnökének 145%-os vámjai nem félelemben tartják a kínai kereskedőket, hanem inkább teret adtak egy online kínai nacionalista mozgalomnak, amely gúnyos mémeket és vírusként terjedő videókat készít. Ezek közé tartozik egy mesterséges intelligencia által generált Trump, JD Vance alelnök és Elon Musk, akik lábbelik és iPhone-ok összeszerelési sorain dolgoznak. Kína nem tűnik olyan országnak, amely gazdasági fájdalmakkal néz szembe, Xi Jinping elnök pedig világossá tette, hogy Peking nem fog hátrálni. A közelmúltban kijelentette: „Kína több mint 70 éve mindig a saját erejére és kemény munkájára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha nem függött senkinek az ajándékaitól, és nem fél semmilyen indokolatlan elnyomástól.”

Xi magabiztossága részben abból adódik, hogy Kína az utóbbi 10 évben sokkal kevésbé függ az Egyesült Államoktól. Az igazság azonban az, hogy Trump politikai játszmái és a vámemelések nyomást gyakorolnak a kínai gazdaság már meglévő gyenge pontjaira. Az ingatlanpiac válsága, a növekvő munkanélküliség és az elöregedő népesség miatt a kínaiak nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne. Xi 2012-ben hatalomra kerülve egy megújult Kína álmát dédelgette, amely most komoly próbára van téve – nemcsak az amerikai vámok által.

A kérdés az, hogy Trump vámjai csökkentik-e Xi gazdasági álmait, vagy a felmerülő akadályokat lehetőségekké tudja-e alakítani. Kína 1,4 milliárd fős népessége elvileg hatalmas belső piacot jelentene, ám a gazdasági kilátások bizonytalansága miatt nem hajlandók költeni. Ez a helyzet nem a kereskedelmi háború következménye, hanem a lakáspiaci összeomlás miatt alakult ki. Sok kínai család életük megtakarítását fektette be otthonaikba, hogy aztán lássák, az árak az utolsó öt évben drámaian csökkentek. Az ingatlanfejlesztők továbbra is építkeztek, még akkor is, amikor az ingatlanpiac összeomlott. Egyes becslések szerint Kínában annyi üres lakás található, hogy azzal akár 3 milliárd ember is elférne.

Az ingatlanpiaci válság következményeként a lakásárak csökkenése és a fogyasztói bizalom megingása elérte a középosztályt is. A kínai középosztály aggódik, hogy a kormány tudja-e biztosítani számukra a nyugdíjat, mivel a következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, aki jelenleg 50-60 éves, elhagyja a munkaerőpiacot. Egy 2019-es becslés szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kifogyhat a pénzből. Emellett a fiatalok munkahelykeresése is aggasztó, hiszen a főiskolai diplomások milliói küzdenek az elhelyezkedéssel. A 16 és 24 év közötti városi lakosság több mint egynegyede munkanélküli Kínában, a legfrissebb hivatalos adatok szerint.

Kína nem tudja egyik napról a másikra átkonfigurálni gazdaságát, hogy az amerikai exportot helyettesítse belföldi kereslettel. A Renmin Egyetem professzora, Nie Huihua szerint „a gazdaságot érintő lefelé irányuló nyomás miatt valószínűtlen, hogy a belföldi fogyasztás jelentősen bővülne rövid távon”. A kínai kormány az elmúlt években milliárdokat fektetett gyermekgondozási támogatásokba, emelte a béreket és javította a fizetett szabadságot. Emellett 41 milliárd dolláros programot indítottak, amely kedvezményeket kínál a fogyasztói elektronikai cikkekre és elektromos járművekre, hogy ösztönözzék a vásárlást.

Xi tisztában van azzal, hogy a fiatal generáció jövője aggasztó, és ez komoly problémát jelenthet a Kommunista Párt számára, hiszen a fiatalok elégedetlensége tüntetésekhez vagy zavargásokhoz vezethet. A Freedom House legfrissebb jelentése szerint a pénzügyi panaszokkal kapcsolatos tüntetések száma az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt, bár ezeket a hatóságok gyorsan elnyomják és cenzúrázzák a közösségi médiában.

Kína az utóbbi évtizedben jelentős előrelépéseket tett a fogyasztói elektronika, az akkumulátorok, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia terén, hogy áttérjen a fejlett gyártásra. Ugyanakkor Trump vámai veszélybe sodorhatják ezt a fejlődést. A kulcsfontosságú chipek Kínába irányuló eladásának korlátozása, beleértve a legutóbbi szigorításokat, amelyek az Nvidia nevű amerikai chipgyártót érintik, Xi technológiai fölényre irányuló ambícióit akarják visszafogni. Xi azonban tisztában van azzal, hogy a kínai gyártók évtizedes előnyben vannak, így az amerikai gyártók nehezen találnak hasonló infrastruktúrát és képzett munkavállalókat máshol.

Donald Trump első hivatali ideje alatt Kína más piacokat keresett, megerősítve kapcsolatait Délkelet-Ázsiával, Latin-Amerikával és Afrikával. A Kína által indított Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés megerősítette a kötelékeket a globális déli országokkal. A kínai vezetés számára fontos, hogy a válságot új lehetőségekként használja fel, és új piacokat találjon. Azonban Xi tudja, hogy mindezek a kihívások ellenére Kína képes lehet elviselni a gazdasági fájdalmat hosszabb ideig, mint Washington.

Trump az utóbbi hetekben jelezte, hogy hajlandó lenne visszavonni a vámokat, ami újabb lehetőségeket teremt Kína számára a diplomáciai kapcsolatok erősítésére. Azonban Kína tudja, hogy a legutóbbi kereskedelmi háború során kialakult, hogy a helyi piacok felé kell terelnie az exportját, így a mostani válság során is a saját hibáikra kell koncentrálniuk, és a megoldásokat Pekingben kell keresniük.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cpq7y8vl55yo