Ki nyeri a versenyt az emberi robotok fejlesztésében?

Egy ragyogó tavaszi reggel van Hannoverben, Németországban, ahol éppen egy robotot készülök megismerni. A Unitree, egy kínai cég által fejlesztett G1 humanoid robotot látogatom meg a Hannover Messe rendezvényen, amely a világ egyik legnagyobb ipari vására. A G1 körülbelül 130 centiméter magas, ami kisebb és megfizethetőbb, mint a piacon elérhető többi humanoid robot. A robot rendkívül gördülékeny mozgásra és ügyességre képes, ami miatt a róla készült videók, amelyekben táncot és harcművészetet mutat be, vírusként terjedtek el az interneten. Ma a G1-et Pedro Zheng, a Unitree értékesítési menedzsere irányítja távolról. Elmagyarázza, hogy a vásárlóknak minden G1 robotot önálló funkciókra kell programozniuk.

A járókelők megállnak és aktívan próbálnak interakcióba lépni a G1-el, ami nem mondható el sok más gépről, amelyeket a hatalmas konferenciateremben bemutatnak. Megpróbálnak kezet fogni vele, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, nevetnek, amikor a G1 integet vagy hátradől, és elnézést kérnek, ha nekik ütköznek. Valami van a robot emberi formájában, ami, bár kissé félelmetes, mégis megnyugtatja az embereket. A Unitree csak az egyik a világ számos vállalata közül, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. A potenciál hatalmas: a vállalkozások számára egy olyan munkaerőt ígér, amelynek nincs szüksége szabadságra vagy fizetésemelésre. A humanoid robotok lehetnek a tökéletes otthoni segédeszközök is; ki ne szeretne egy gépet, ami elvégzi a mosást vagy a mosogatást? Azonban a technológia még messze van attól, hogy elérje ezt a célt. Míg a robotkarok és mobil robotok évtizedek óta elterjedtek a gyárakban és raktárakban, a munkahelyi körülmények ott szabályozhatók és a munkavállalók biztonsága garantálható. A humanoid robotok bevezetése egy kevésbé kiszámítható környezetbe, például éttermekbe vagy otthonokba, sokkal nehezebb feladat.

Ahhoz, hogy a humanoid robotok hasznosak legyenek, erősnek kell lenniük, de ez egyben potenciálisan veszélyes is – egy rossz időpontban történő elesés komoly balesetet okozhat. A gépek irányításához szükséges mesterséges intelligencia fejlesztésén még rengeteget kell dolgozni. A Unitree szóvivője elmondja, hogy a mai robotok mesterséges intelligenciája még nem érte el azt a áttörést, amire szükség lenne. „A mai robotika mesterséges intelligenciája számára a logikai és ésszerű következtetések levonása, mint például összetett feladatok megértése és logikus módon való végrehajtása, kihívást jelent” – mondja.

Jelenleg a G1-et főként kutatóintézetek és technológiai vállalatok vásárolják, akik a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használják fejlesztéseikhez. A vállalkozók egyelőre a raktárakba és gyárakba szánt humanoid robotokra összpontosítanak. Az egyik legismertebb példa Elon Musk, akinek autógyártó cége, a Tesla egy Optimus nevű humanoid robot fejlesztésén dolgozik. Musk januárban azt nyilatkozta, hogy „több ezer” robotot fognak építeni idén, és azt várja, hogy azok „hasznos dolgokat” végeznek majd a Tesla gyáraiban. Más autógyártók is hasonló irányba lépnek: a BMW nemrégiben humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárban, míg a dél-koreai Hyundai több tízezer robotot rendelt a Boston Dynamics-tól, a robotcégtől, amelyet 2021-ben vásároltak meg.

Thomas Andersson, az STIQ kutatócég alapítója 49 olyan vállalatot követ, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. Ha a meghatározást kiterjesztjük azokra a robotokra, amelyek két karral rendelkeznek, de kerekeken mozognak, akkor már több mint 100 céget vizsgál. Andersson úgy véli, hogy a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot. „A robotika ellátási lánca és az egész ökoszisztéma hatalmas Kínában, és nagyon könnyű a fejlesztéseket iterálni és kutatás-fejlesztést végezni” – mondja. A Unitree hangsúlyozza ezt az előnyt: a G1 ára 16 000 dollár (körülbelül 12 500 font), ami olcsónak számít egy robot esetében. Andersson rámutat arra is, hogy a befektetések az ázsiai országokat részesítik előnyben; a legutóbbi STIQ jelentés szerint a humanoid robotokhoz szükséges összes finanszírozás majdnem 60%-a Ázsiában jött össze, míg az Egyesült Államok a többit vonzotta. A kínai vállalatok számára további előny a helyi és állami kormány támogatása. Például Sanghajban egy állami támogatású képzőközpont működik, ahol tucatnyi humanoid robot tanul különböző feladatokat.

De hogyan tudnak az amerikai és európai robotgyártók versenyezni ezzel? A bristoli Bren Pierce három robotikai céget alapított, legújabb vállalkozása, a Kinisi, nemrégiben piacra dobta a KR1 robotot. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, gyártása Ázsiában történik. „Európai vagy amerikai cégek esetében a probléma az, hogy az összes alkatrészt Kínából kell megvásárolni” – mondja Pierce. „Tehát ostobaság lenne megvenni a motorokat, az akkumulátorokat és az ellenállásokat, majd az összeset a világ másik felére szállítani, amikor mindent össze lehetne rakni a forráson, ami Ázsiában van.” Pierce a költségek csökkentése érdekében nem törekszik a teljes humanoid formára: a KR1 a raktárak és gyárak számára készült, és nincs lába. „Mindezek a helyek sík padlókkal rendelkeznek. Miért akarnád a költségeket növelni egy nagyon bonyolult formával, amikor egyszerűen csak egy mobil alapra teheted?” – kérdezi. A KR1 lehetőség szerint tömegtermelt alkatrészekből épül fel – a kerekek megegyeznek az elektromos rollerek kerekével. „A filozófiám az, hogy vásároljak minél több dolgot a boltban kapható termékekből. Az összes motorunk, akkumulátorunk, számítógépünk és kameránk kereskedelmi forgalomban kapható, tömegtermelt alkatrész” – magyarázza Pierce.

Ahogy Unitree versenytársai, Pierce is azt mondja, hogy a valódi „titkos összetevő” a szoftver, amely lehetővé teszi a robotok számára, hogy együttműködjenek az emberekkel. „Sok cég jön ki nagyon fejlett robotokkal, de aztán szükség van egy PhD-ra a robotikában ahhoz, hogy telepíteni és használni lehessen őket. Amit mi próbálunk kialakítani, az egy nagyon egyszerűen használható robot, amelyet a tipikus raktári vagy gyári munkás pár óra alatt megtanulhat használni” – mondja Pierce. A KR1 olyan feladatot is el tud végezni, amelyet egy ember 20 vagy 30 alkalommal való útmutatása után végrehajt. A KR1-et az

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c62jxdxng7do