Jeremy Bowen: Fogy a türelem, az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada Izrael tűzszünetét követeli a gázai offenzíva leállítására

2023. október 7-én a Hamas támadásai után Izrael háborúba lépett, amelyet nagyrészt az Egyesült Államok által finanszírozott és biztosított fegyverekkel vív. E szövetségesek, köztük Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada, nemcsak katonai támogatást, hanem egyfajta morális hitelt is adtak Izraelnek, amely a 1200, többségében izraeli civil áldozat és 251 ember gázai túszként való elhurcolásának látványából fakadt. Azonban úgy tűnik, hogy ez a morális támogatás legalábbis ezeknek az országoknak a részéről kimerült. A három kormány a legélesebb kritikáját fogalmazta meg Izrael gázai háborús hadműveleteivel kapcsolatban. A közleményükben sürgették, hogy Izrael állítsa le a Netanyahu miniszterelnök által hirdetett új offenzívát, amelynek célja a Hamas elpusztítása, a megmaradt túszok kiszabadítása és Gáza közvetlen izraeli katonai ellenőrzés alá vonása. A nyilatkozatukban elutasítják Netanyahu érveit, és tűzszünetet követelnek. Kiemelik, hogy a gázai humanitárius helyzet elviselhetetlen, és sürgetik a túszok szabadon bocsátását. Emlékeztetnek arra, hogy az október 7-i „bűncselekményes támadás” után úgy vélték, hogy Izraelnek joga van védekezni a terrorizmus ellen, ám a mostani eszkaláció teljesen aránytalan.

Netanyahu viszont visszavágott, mondván, hogy „London, Ottawa és Párizs vezetői hatalmas jutalmat ajánlanak a 2023. október 7-i népirtó támadásért, miközben újabb atrocitásokat hívnak életre”. Állította, hogy a háború véget érhet, ha a Hamas visszaadja a túszokat, leteszi a fegyvert, beleegyezik a vezetőik száműzetésébe, és Gázát demilitarizálják. „Egyetlen nemzet sem várhat el kevesebbet, és Izrael biztosan nem fog,” mondta. Netanyahu, akit háborús bűncselekményekkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolnak, és aki azt „antiszemitának” minősítette, komoly nemzetközi nyomás alatt állt, hogy feloldja a gázai blokádot, miután egy tiszteletre méltó nemzetközi felmérés éhínséget jósolt.

A legutóbbi EU-UK csúcstalálkozón António Costa, az Európai Tanács elnöke, a gázai humanitárius válságot „tragédiának” nevezte, ahol a nemzetközi jogot szisztematikusan megsértik, és egy egész nép aránytalan katonai erőszaknak van kitéve. „Biztosítani kell a humanitárius segélyek biztonságos, gyors és akadálytalan bejutását,” mondta. Netanyahu korlátozott élelmiszersegély beengedését célzó döntése a szélsőséges nacionalista koalíciós partnerek heves kritikáját váltotta ki. Itamar Ben Gvir, aki 2007-ben rasszizmusra való uszítás miatt elítélték, azt mondta, hogy Netanyahu döntése „támogatni fogja a Hamas-t, miközben túszaink a alagutakban szenvednek”.

Csak öt teherautó jutott be Gázába hétfőn, miközben izraeli csapatok előrehaladtak, és légitámadások és tüzérségi csapások során számos palesztin civil, köztük sok fiatal gyermek vesztette életét. Izrael Gáza elpusztítását és a tízezrek halálát ellenzők szerint Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada kormánya már jóval későn szólalt meg. Számos demonstráció zajlott az elmúlt hónapokban a gázai halálos áldozatok és a nyugati part területén zajló földfoglalás ellen. De a háború politikai játszmáiban néha egyetlen esemény olyan szimbolikus erővel bír, hogy kényszeríti a kormányokat cselekvésre. Ezúttal a 15 mentő és segélymunkás meggyilkolása váltott ki világszintű felháborodást, amikor az izraeli erők támadták meg őket Gázában. A támadást követően az izraeli fél által közölt információk hamisnak bizonyultak, amikor egy mobiltelefont találtak a tömegsírban, amely az eseményt rögzítette.

A helyzet egyre aggasztóbbá vált nemcsak Izrael hagyományos ellenfelei, hanem európai szövetségeseik körében is. Emmanuel Macron francia elnök vezetésével a nyugati kormányok nyelvezete egyre keményebbé vált. A közlemény, amely az izraeli offenzíva leállítását követeli, a legélesebb kritikájuk Izrael felé eddig. Egy magas rangú európai diplomáciai forrás elmondta, hogy a kemény nyelvezet mögött valós politikai düh áll a humanitárius helyzet miatt, amelyet átléptek, és amelynek következtében az izraeli kormány büntetlenül cselekszik. A közlemény riasztóan zárul: „Nem fogunk tétlenül nézni, amíg a Netanyahu-kormány ezeket a súlyos cselekményeket végrehajtja. Ha Izrael nem állítja le az új katonai offenzívát és nem oldja fel a humanitárius segélyekre vonatkozó korlátozásokat, konkrét lépéseket teszünk.” Bár nem részletezik, hogy ezek milyen lépések lehetnek, a szankciók lehetősége is felmerül. Az egyik nagyobb lépés lehetne Palesztina független államként való elismerése, amelyet Franciaország is fontolgat. Izrael azonban keményen ellenáll, arra hivatkozva, hogy ezzel a Hamasnak győzelmet adnak. A francia, kanadai és brit közlemény hangvétele azonban arra utal, hogy Izrael egyre inkább elveszíti a nyomásgyakorlás képességét szövetségeseire.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cn9j1052p2yo