Holdi por érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja az aranyét

Az Egyesült Királyságba érkezett a Holdról származó első kőzetminták egyike, amelyeket közel 50 év után hoztak vissza a Földre, ezúttal Kínából. Ezek a kis porszemcsék most egy szigorúan őrzött létesítményben, Milton Keynesben vannak elzárva, és a tudományos közösség számára ez hatalmas esemény. A brit tudósok közül egyedül Professor Mahesh Anand kapott lehetőséget arra, hogy ezt az elképesztően ritka anyagot tanulmányozza, amit ő „aranyporhoz képest is értékesebbnek” nevezett. Az esemény különleges jelentőséggel bír, hiszen a világon eddig senki sem férhetett hozzá a kínai mintákhoz, így Anand számára óriási megtiszteltetés és lehetőség ez.

A professzor csapata a holdi por mikroszkopikus vizsgálatával kívánja megválaszolni azokat az alapvető kérdéseket, amelyek a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatosak. A minta elemzéséből remélhetőleg olyan bizonyítékokat nyernek, amelyek alátámasztják azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold a Földet egy Mars méretű bolygóval való ütközés során keletkezett törmelékből formálódott 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína a Chang’e 5 űrexpedíció keretében gyűjtötte be ezeket a kőzetmintákat 2020-ban, amikor a mission a Mons Rümker nevű vulkáni területre szállt le. A robotkar segítségével 2 kg anyagot gyűjtöttek, amely egy kapszulában tért vissza a Földre, és belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdi mintagyűjtés a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, ezzel Kína a világűr versenyének élvonalába került.

A minták átadása egy ünnepélyes esemény keretében történt Pekingben, ahol Anand találkozott más nemzetek tudósaival, köztük orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. A professzor elmondta, hogy a rendezvény szinte olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban járna, és megjegyezte, hogy Kína jelentős előnyben van az űrprogramokba való befektetés terén. Anand a legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában vitte haza a különleges terhet az Egyesült Királyságba.

A Milton Keynesi Open University laboratóriumában a csapat tagjai szigorú higiéniás előírásokat követnek: ragadós szőnyegeken lépnek be, és védőkesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit viselnek. A magas biztonsági követelmények miatt a helyiségnek makulátlanul tisztának kell lennie, hogy elkerüljék a minták szennyeződését. A professzor egy sor széf előtt áll, és óvatosan kinyit egyet, hogy előhúzza a ziplock zacskót, amely három kis tartályt rejt. Minden tartályban egy átlátszó ampulla található, amelyben sötétszürke por színeződik az alján. Bár a por kinézete talán nem lenyűgöző, a professzor hangsúlyozza, hogy az anyag kozmikus utazása valóban lenyűgöző, és a 60 mg, amit kaptak, elegendő ahhoz, hogy éveken át dolgozzanak vele.

A laboratóriumban Kay Knight, a technikus, aki már 36 éve dolgozik kőzetek vágásával és csiszolásával, lesz az első, aki a mintákkal foglalkozik, amikor az ampullák kinyílnak. Izgatottan mesél a meteorok vágásának mikéntjéről, de az is aggasztja, hogy a minták mennyisége korlátozott, és újabb minták beszerzése rendkívül nehézkes lenne. Az elkészített minták ezután két másik laboratóriumba kerülnek, ahol különböző analitikai eljárásoknak vetik alá őket. Az egyikben egy bonyolult gép található, amely lehetővé teszi a por hőmérsékletének 1400 Celsius-fokra emelését, ezáltal elősegítve a szén, nitrogén és nemesgázok kinyerését.

A csapatnak egy éve van arra, hogy befejezze kutatásait, és bár a vizsgálat során valószínűleg elpusztítják a mintákat, a tudósok optimisták a jövőt illetően. Kína a Chang’e 5 küldetés óta tovább lépett, és 2024-ben a Chang’e 6 indítása során a Hold másik oldaláról is hozott vissza mintákat, amelyek olyan hosszú ideje inaktív vulkáni lávafolyásokat rejthetnek, amelyek újabb izgalmas felfedezéseket ígérnek. Professor Anand reméli, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között, hiszen sokan közülük az Apollo küldetések során visszahozott minták tanulmányozásával építették karrierjüket, és szeretnék, ha más országok is követnék ezt a példát.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo