A műhold, amely megméri a világ 1,5 billió fáját
A világ esőerdőit gyakran nevezik a Föld „tüdejének”, mivel hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képesek elnyelni, ezzel hozzájárulva a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez. Az esőerdők, amelyek több mint másfél billió fát tartalmaznak, óriási szerepet játszanak a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, ám eddig nehézkes volt pontosan meghatározni, mennyi szén-dioxidot tárolnak. Most azonban a helyzet megváltozni látszik, mivel a Európai Űrügynökség (ESA) sikeresen indított egy forradalmian új műholdat, amely speciális radarrendszert használ a fák lombkoronája alatti területek feltérképezésére. A műhold célja, hogy segítse a tudósokat jobban megérteni az esőerdők szén-dioxid-tárolásban betöltött szerepét, valamint a deforestáció hatásait.
A rakéta, amely a műholdat a világűrbe juttatta, a francia Guayana-i Kourou űrállomásról indult, és az Amazonas felett repült el, amely az egyik fő esőerdő, amelyet a műhold tanulmányozni fog. A műholdat „űrbrollynak” nevezték el, utalva a hatalmas, 12 méter átmérőjű antennájára, amely jeleket fog kibocsátani. John Remedios professzor, a Nemzeti Földmegfigyelési Központ vezetője, aki az ESA-nak javasolta a projektet, az indítás után elmondta, hogy ez egy jelentős előrelépés lesz, hiszen első ízben tudják pontosan meghatározni, mennyi szén-dioxidot tárolnak az Amazonasban, a Kongóban és Indonéziában.
A műhold P-sávú radart használ, amelynek hullámhossza rendkívül hosszú, lehetővé téve a mélyebb fák és erdők belsejébe való betekintést, így felfedve azokat az ágakat és törzseket, amelyek a lombkorona alatt rejtőznek. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi részlegének vezetője elmondta, hogy a jelenlegi űradarok jellemzően csak a fák tetejét, a kis ágakat és leveleket látják, nem tudnak behatolni az erdők mélyére. Az új műhold azonban, a hosszabb radarhullámhossz révén, képes lesz mélyebbre nézni az erdőkben.
A műhold, amely 1,2 tonnát nyom, a CT-vizsgálathoz hasonló megközelítést alkalmazva fogja elemezni a fákat, és többszöri átrepülés során „szeleteket” készít róla, hogy feltérképezze a faanyag mennyiségét. Ez a faanyag pedig proxyként szolgál a bolygót melegítő szén-dioxid mennyiségének meghatározásához. Jelenleg a tudósok egyedi fákat mérnek, próbálva extrapolálni az adatokat, ám ez óriási kihívást jelent, ahogy Mat Disney professzor, a Londoni Egyetem távoli érzékelés professzora is hangsúlyozta. A kihívás abban rejlik, hogy egy és fél billió fa szén-dioxid-tárolásának pontos mérésére van szükség a trópusi területeken. A tudósok számára a műholdak az egyetlen megbízható módszert jelentik ennek megvalósítására.
A műhold indítása után a földi mérések továbbra is folytatódnak, hogy ellenőrizzék az általa küldött adatokat. A műholdat az Egyesült Királyságban építették, és az ötletet Shaun Quegan professzor, a Sheffieldi Egyetem tudósa fogalmazta meg, aki hangsúlyozta, hogy a projekt nemzetközi együttműködés eredménye. A műhold telepítése számos kihívást rejt magában, a rakétaindításon túl is, hiszen a műhold nagy, 12 méteres antenna és más elemek összeszerelése is bonyolult feladat.
A csapat reméli, hogy hat hónapon belül elkészülnek az első térképekkel, és az elkövetkező öt évben folytatják az adatok gyűjtését. Ezek az éves térképek nemcsak azt mutatják meg, mennyi szén-dioxidot tárolnak, hanem azt is, mennyi veszhet el a deforestáció következtében. A Biomass műhold hosszabb hullámhossza lehetővé teszi a felhők áthatolását, ezáltal következetes és összehasonlítható képet adva az erdőkről az évek során. A projekt tudósai több mint 20 éve dolgoznak a megvalósításon, és izgalommal várják az eredményeket, amelyek betekintést nyújtanak az erdők és fák szerepébe a bolygónk ökológiai folyamataiban, különösen a klímaváltozás szempontjából.
Ezeket is érdemes megnézni
Kiber támadás a szövetkezetnél: Munkatársaknak javasolt a kamerák bekapcsolása a megbeszéléseken
A milliárdos érdeklődése a Royal Mail iránt: mi áll a háttérben?
