
Szovjet űrhajó közelíti meg a Földet, hamarosan zuhanás várható
Egy szovjet korszakból származó űreszköz egy része várhatóan szombaton érkezik vissza a Földre, miután több mint ötven éven át keringett az űrben. A Kosmos 482 nevű űrszondát 1972-ben indították el, eredeti célja a Vénusz felkutatása volt, ám a küldetés során nem tudta elhagyni az alacsony Föld körüli pályát, és négy darabra tört. A NASA közleménye szerint az egyik töredék, valószínűleg a leszállóegység, újra belép a Föld légkörébe, és lehet, hogy egy része túléli a visszatérést anélkül, hogy teljesen elégne. Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a visszatérés körülbelül május 10-én, 09:16 BST időpontban várható, de ez az időpont több órát is eltérhet.
Sok ismeretlen tényező van a visszatérés kapcsán, különösen az, hogy hol érhet földet a kapszula. Az ESA szakértője, Stijn Lemmens is hangsúlyozta, hogy ha a kapszula bármilyen formában túlél, akkor valószínűtlen, hogy jelentős kárt okozna, mivel a Föld 70%-át víz borítja. „Sokkal valószínűbb, hogy lottót nyer, mint hogy ez az űrszemét Önre essen” – mondta Lemmens, aki az ESA szenior űrszemét csökkentési elemzője.
A leszálló kapszula egy masszív, gömb alakú objektum, körülbelül egy méter széles és súlya közel fél tonna. Az űreszközt úgy tervezték, hogy ellenálljon a Vénusz légkörének szélsőséges hőmérsékletének és nyomásának, így robusztus hőpajzzsal és tartós szerkezettel rendelkezik. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy a kapszula akár a Föld légkörébe való ellenőrizetlen visszatérés során is túlélheti a megpróbáltatásokat. Az eredetileg a Vénuszra való leszállás lassítására tervezett ejtőernyő rendszer valószínűleg már régóta elhasználódott, hiszen több mint ötven évet töltött az űrben.
A földön élők számára a kockázat alacsonynak számít, azonban a kapszula várható repülési pályája a 51,7° északi és déli szélesség között terjedhet, ami a lakott világ legnagyobb részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a kapszula akár olyan messze is földet érhet, mint London és a Dél-Amerika legdélebbi csücske. Az ellenőrizetlen űrszemét incidensek már korábban is előfordultak. Lemmens elmondta, hogy „az ember által készített tárgyak visszatérése a Föld légkörébe meglehetősen gyakori jelenség”, ami hetente megtörténik a nagyobb űreszközökkel, míg a kisebbek napi szinten térnek vissza. Az objektumok jellemzően a légkörben elégnek, mielőtt elérnék a talajt. Például a kínai Long March 5B rakéta 2022-ben az Indiai-óceán felett lépett vissza a légkörbe, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban főként a Csendes-óceán felett égett el.
Jelenleg a Kosmos 482-t szoros megfigyelés alatt tartják a nemzetközi űrügynökségek. Lemmens hozzátette, hogy a jövőbeli űreszközöknek „úgy kellene megtervezni őket, hogy biztonságosan eltávolíthassák magukat a pályáról, lehetőleg kontrollált visszatérések révén”. Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve ezzel a lakott területekre történő ütközés kockázatát, így védve az embereket és az ingatlanokat, miközben „kezeljük az űrszemét környezeti hatását”.

