A kameratechnika, ami új szintre emeli az ifjúsági sorozatokat

A rendőrség battering ramjának három erős kopogása után a bejárati ajtó kitárul. Hangos kiabálás hallatszik, miközben a nehézfegyverzetű tisztek berohannak a házba. Egy nő a földre zuhan, ahogy a kamera balra fordul, és egy kis, gyér fényű lépcsőn felfelé haladunk, elhaladva egy férfi mellett, aki a falnak támaszkodva, felemelt kezekkel kiabál, de hiába. Néhány pillanaton belül egy 13 éves fiú már a rendőrök fogságába esett, és visszatérünk a reggeli fénybe, ahol a család a ház előtt ordít, míg a kamera a fiatalra fókuszál, aki most már a rendőrségi furgon sötét belsejében ül. Mindez mindössze három perc alatt zajlik le, egyetlen felvételben. Ez a jelenet a Netflix népszerű sorozatának, az „Adolescence”-nek az elején található, amelyet az első hónapjában több mint 120 millió ember nézett meg világszerte. Matthew Lewis, a sorozat operatőre egy nemrégiben adott interjúban elmondta, hogy ilyen jelenetet öt évvel ezelőtt még nem lehetett volna megfilmezni.

Az „Adolescence” négy, körülbelül egyórás epizódja teljes egészében egyetlen felvételben készült, amit „oner”-nek neveznek. A kamera folyamatosan követi a karaktereket a pörgős jelenetek során, vagy átvált kézi használatról járműre rögzített felvételre. Az olyan könnyű, önstabilizáló kamerák, amelyek képesek alkalmazkodni a drámai fényviszonyokhoz, kis forradalmat indítottak el a film- és tévéiparban. Az „Adolescence” második epizódja végén például a kamera belülről a kocsiban forgat, majd átkel az úton, repül a közeli utcák felett, végül pedig újra a földszintre tér vissza. A váltást szinte észre sem lehet venni – kicsi rezgés tapasztalható, de ha nem figyelünk, ezek a váltások zökkenőmentesek. Ennek a technológiának egy része a DJI Ronin 4D, egy kis, nagy felbontású kamera, amely több beépített érzékelővel rendelkezik a mozgás és a közeli tárgyak észlelésére. Ez lehetővé teszi, hogy a belső mechanizmusok kompenzálják a mozgást, így sima és stabil felvételeket készítenek. Tim Palmer, tapasztalt filmes és a Boston University professzora „fenomenálisnak” nevezte az eredményt. Eleinte kétségei voltak afelől, hogy az „Adolescence” epizódjait valóban egyetlen felvételben rögzítették. „Amint megláttam, tudtam, hogy ez tényleg egy felvétel volt” – mondta.

A kamera technológiája az utóbbi időben jelentős fejlődésen ment keresztül. Palmer 2014-ben a Critical című kórházi drámán dolgozott, amely hosszú felvételeket igényelt a zsúfolt kórházi folyosókon. „Csak kis joystick videójáték vezérlőkkel lehetett a kamerát mozgatni, ami nem volt elég pontos” – emlékezett vissza. A tévéműsor készítői régóta próbálnak olyan energiát megragadni, amely a kórházi környezetet jellemzi. A 90-es évek BBC-sorozatának, a Cardiac Arrestnek az egyik epizódja egy hektikus triázs egységben kezdődik, és a legelső tíz percben csupán egy vágást lehet észlelni, de a kamera mozgása meglehetősen robotikus. Ez a dinamika messze elmarad az „Adolescence”-től.

Palmer hozzátette, hogy a gimbalok, vagyis a kamerák stabilizáló eszközei már évek óta léteznek, de a távoli irányításuk és a felvételek rögzítése csak nemrég vált kifinomulttá. A legújabb kamerák sok esetben beépített szűrőkkel rendelkeznek, amelyeket távolról is lehet irányítani, vagy stabilizáló technológia, amelyet egy gombnyomással lehet aktiválni vagy deaktiválni. „Ez teljesen átalakítja a játékot” – mondta.

A hosszú, egyetlen felvételben készült jelenetek nem új keletűek a filmiparban, hiszen évtizedekkel ezelőtt is találkozhatunk ilyen példákkal. Az 2015-ös Victoria című film például egy izgalmas, két órás és húsz perces alkotás, amelyet a készítők szerint egyetlen felvételben rögzítettek. Bár voltak, akik korábban kételkedtek ebben, a kameraman Sturla Brandth Grøvlen határozottan kijelentette a BBC-nek, hogy „nincsenek vágások vagy szerkesztések”. Az új technológiák fejlődésével a filmesek egyre nagyobb szabadságot nyernek a történetek elmesélésében. Az „Adolescence” készítői által használt könnyű Cooke lencsék és a legújabb kamerák lehetővé teszik, hogy a rendezők dinamikusabb, izgalmasabb történeteket meséljenek el, amelyek a nézők figyelmét jobban lekötik. Azonban Palmer figyelmeztetett arra is, hogy a „oner” technika nem helyettesítheti a jó történetmesélést. „Személy szerint engem nem fog érdekelni, ha valami egy felvételben készült, ha a tartalom nem jó” – tette hozzá.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c62g6vdl3vqo